Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter benyújtotta az Országgyűlésnek az egyes adótörvényeket módosító javaslatot. A javaslatot elıreláthatólag 2011.december 1-én fogják kihirdetni.

Általános forgalmi adó

A javaslat tartalmazza, hogy az áfa általános kulcsa 27 százalékra emelkedik 2012. január 1-jével. A pénztárgépeket február 29-ig kell átállíttatni, addig kézzel írt számla és nyugta pótolja a gépit.
A Javaslat meghatározza, hogy mekkora a normál áfa kulcshoz tartozó „felülről számított” áfa
tartalom, amely 20 százalékról 21,26 százalékra emelkedik 2012. január 1-jétől.

Személyi jövedelemadó

Idén a minimálbér bruttó 78.000 Ft, a garantált bérminimum bruttó 94.000 Ft, a jövő évi várható tervek szerint a minimálbért bruttó 92.000 Ft-ra, a garantált bérminimumot bruttó 108.000 Ft-ra emelné a kormány.
Az összevont adóalapot az idén mindenkinek ki kell egészítenie 27 százalékkal. Jövőre az adóalap kiegészítést csak a 2 millió 424 ezer forint feletti éves jövedelem után kell megfizetni, míg 2013-tól megszűnik a 27 százalékos adóalap kiegészítés.
2012-től megszűnik az adójóváírás intézménye.

A cafeteria juttatást is újraszabja az szja módosító javaslata. Így például a meleg étkezésre használható utalvány havi 5 ezer forintig számít béren kívüli juttatásnak. Ugyanakkor a vendéglátó kártyával igénybe vett meleg étkezés - ideértve az üzemi konyhát is - évi 150 ezer forintig számít béren kívüli juttatásnak.
2012. évtől a kedvezményes közteher (a kifizetőt terhelő 16 százalékos szja) mellett adható béren kívüli juttatások 500 ezer forintos éves értékhatárig (éves keretösszeg) nyújthatók, az összeghatár felett adott juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül, amely után a kifizetőt 16 százalék szja mellett 27 százalék eho is terheli.

Adókötelessé válik a reprezentáció és az üzleti ajándékok juttatása. A juttatás értékének 1,19 szeresét az általános 16 százalékos kifizetői személyi jövedelemadó is terhelné, sőt, ezen felül további 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell majd fizetni.
Továbbra sem terheli adófizetési kötelezettség a társadalmi szervezeteket, köztestületeket, egyházi jogi személyeket, alapítványokat (ideértve a közalapítványokat is) az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része után, amely nem haladja meg a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát.

Önkormányzati adók

Az önkormányzat települési adót vethet ki, de ez nem állapítható meg törvényben szabályozott közteher tárgyára, így jövedelemre, adózás előtti eredményre és árbevételre. Az önkormányzat által kivetett építmény- és telekadó nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének a 3 százalékát. A települési adó levonható lesz az iparűzési adóból.

Baleseti adó

A baleseti adó a népegészségügyi adó törvénybe került kiegészítésként, és a kötelező gépjármő-felelősségbiztosítás díjának 30 százalékaként a biztosítók szedik be.

Illeték, gépjárműadó, termékadó

Az autók átírási illetéke gyökeresen átalakul. Jelenleg henger-köbcentiméterenként 18 forint az illeték, amely 1.890 köbcenti után ugrik 24 forintra. Az illetéktörvény módosítása a motor teljesítményétől és a kocsi korától teszi függővé az illetéket. Például jelenleg egy 6 éves 1.300 köbcentiméteres 80 kilowatt teljesítményű kocsi átírási illetéke 23.400 forint, januártól viszont 48.000 forint lesz.

A gépjárműadó is átalakul, a köbcentihez kötött adómérték a kilowatthoz és a környezetvédelmi osztályhoz kötődik. Az adót jövőre csak a magánszemélyek fizethetik negyedéves bontásban, a cégek január 20-ig, a teljes éves adót kötelesek megfizetni és lényegesen magasabb lesz (akár háromszorosa is az eddiginek) az adó mértéke.

A bírósági illetékek is változnak. A peres eljárás illetéke ugyan 6 százalék, de legalább 10 ezer forint marad, viszont a felső határ 900 ezer forintról 1,5 millióra emelkedik. A gépjárműadó is átalakul, a köbcentihez kötött adómérték a kilowatthoz és a környezetvédelmi osztályhoz kötődik. Az adót jövőre csak a magánszemélyek fizethetik negyedéves bontásban, a cégek január 20-ig, a teljes éves adót kötelesek megfizetni.

A népegészségügyi termékadó törvénybe bekerült a cukrot tartalmazó sör is, amelynek literenként 20 forint lesz az adója. A korábbi termékek közül csak az energiaital literenkénti 250 forintos adója nem változik. Az üdítőitalé literenként 5-ról 7 forintra, a süteményé kilogrammonként 100-ról 150 forintra a sós snacké és az ételízesítő pedig 200-ról 250 forintra emelkedik.

Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék

A módosuló tb-törvény kimondja, hogy a foglalkoztató által fizetett tb-járulék közvetlen ellenszolgáltatással nem járó fizetési kötelezettség. A fizetésre kötelezett a közfinanszírozott
ellátórendszerek pénzügyi fedezetéhez járul hozzá. A biztosított (munkavállaló) által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedik. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra emelkedik, a munkaerő-piaci járulék pedig 1,5 százalék marad.
Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja társas vállalkozók esetében az év első napján érvényes minimálbérről annak másfélszeresére emelkedik.

2012-től a nem munkaviszonyos ügyvezetők is társas vállalkozónak minősülnek a javaslat szerint, akik eddig (gyakran ingyenes) megbízás alapján látták el a cégükben az ügyvezetői feladatokat, ezáltal a minimális járulékalap utáni járulékfizetés kötelezettsége rájuk is kiterjed. Ha a tag az ügyvezetői feladatokon túl személyesen is közremőködik a cégben, akkor ügyvezetőként továbbra is a társasági jogi szabályok szerinti jogviszonya (kvázi megbízás vagy munkaviszony) határozza meg a biztosítási kötelezettségét.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forintról 5400 forintra emelkedik (a nem biztosított magánszemélyek esetén fizetendő, tehát akinek nincs bejelentett munkabére).
A járulékalap szélesítése érdekében a javaslat szerint megszűnik egyes jövedelmek (végkielégítés, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás stb.) egészségbiztosítási járulék alóli mentessége.

Számviteli törvény, társasági adó, regisztrációs adó

Szűkül a veszteségelhatárolás lehetősége is: csak a folyó évi adóalap feléig lesz érvényesíthető, illetve szervezeti és tulajdoni váltásnál újabb korlátozások lépnek be.
A rendelkezés által az adózónak abban az esetben is társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha a korábbi évekről elhatárolt vesztesége van, függetlenül attól, hogy azt fel is kívánja használni; ugyanakkor, a rendelkezés az elhatárolt veszteség összegének teljes felhasználását nem tiltja, a rendelkezés csupán az elhatárolt veszteség felhasználásának időbeli ütemezését érinti.

A regisztrációs adóról szóló törvény módosuló melléklete új környezetvédelmi osztályt vezet be, a 11-es fokozatúnál jobb autókra. Ezzel együtt az adót úgy emeli meg, hogy az új kategóriára jár - némi kerekítéssel - a korábbi legkisebb adó.

A Javaslat felülírja azt a szabályt, amely szerint lényegében csak a külföldi tulajdonban lévő vállalkozó üzleti éve térhet el a naptári évtől. A módosítással minden vállalkozó számára a saját döntése alapján válik lehetővé a naptári évtől eltérő üzleti év választása, ide nem értve a hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak vagy biztosítóintézeteknek minősülő vállalkozókat. A mérlegfordulónap szabad megválasztásával jelentősen egyszerűsödhetnek a számviteli zárási teendők, mivel lehetővé válik az üzletmenet ciklikusságának figyelembe vétele, és ezáltal a vállalkozó az éven belüli főbb üzleti folyamatok lezárulása utáni időpontra időzítheti a beszámoló összeállítását. A jelenleg hatályos előírások az osztalékelőleg fizetésének feltételeként, annak alátámasztására minden esetben közbenső mérleget követelnek meg. Többszöri osztalékelőleg esetén ez többszöri közbenső mérleg elkészítését is igényli, amely jelentős adminisztrációs feladatot és többlet költséget jelent a vállalkozásoknak. A Javaslat lehetővé teszi a mérlegfordulónapot követő 6 hónapon belül ugyanazon közbenső mérleg többszöri figyelembevételét, illetve külön közbenső mérleg helyett a normál üzleti évi beszámoló figyelembevételét is. Természetesen az osztalékelőleg feltételeként előírt saját tőke korlát számítása során a korábban már elszámolt osztalékelőleggel a rendelkezésre álló saját tőkét csökkenteni kell.

Forrás: MTI, benyújtott törvényjavaslat, ADÓFIZETŐ – Hírlevél